udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Lengyel György

2000. június 21.

Jún. 20-án Nagyváradon megalakult a megyei tanács, az egyik alelnök Kiss Sándor (RMDSZ), az Állandó Bizottságba bekerült Varga Gábor (RMDSZ), és Lengyel György (RMDSZ). /Megalakult a Megyei Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./

2001. február 5.

Bihar megyének nemhogy magyar alprefektusa, de a közhivatalok élén vezető funkciót betöltő RMDSZ-es tisztségviselője sem marad. A kormánypárt megyei bizottsága legutóbbi ülésén eldöntötte: minden közhivatal élére PDSR-s tagot állít. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Bihar megyei szervezetének terve szerint a Fogyasztóvédelmi Hivatal eddigi vezetője, Lengyel György helyére Marcel Baltaret kerül. A Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot Ritli László helyett ezentúl Adrian Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorának fia fogja vezetni. A Munkaügyi Igazgatóság éléről Szarka Árpádot már az év elején áthelyezték a Nyugdíjpénztár élére. A PDSR megyei politikusai eldöntötték: Szarka ebben a pozíciójában sem maradhat meg. A PDSR-politikusoknak a közhivatalok élére történő kinevezése mindemellett visszafordíthatatlan folyamatot kezdeményez. A prefektúra 43 tagú adminisztratív bizottságában mutatóban sem marad magyar nemzetiségű. Ebben a bizottságban a Bihar megye lakóinak 30 százalékát kitevő magyarságot ezentúl senki sem képviseli. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta, eddig csupán hallomásból szerzett tudomást a PDSR terveiről, emellett aggasztónak tartja, hogy a kormánypárt területi szervezete nem tartja tiszteletben az országos vezetés ígéretét. Az RMDSZ és a kormánypárt által kötött egyezményben ugyanis az szerepel, hogy a Szövetségnek a közintézmények élén álló emberei továbbra is helyükön maradhatnak. "Ha ez nem történik meg, és a közintézmények éléről valóban eltávolítják az érdekképviseleti szövetség szakembereit, akkor a PDSR egyezségszegőnek bizonyul, és az RMDSZ országos vezetősége is át kell, hogy értékelje konstruktív ellenzéki státusát" - fejtette ki a tervezett tisztogatásról Szilágyi Zsolt. /Gergely Gizella: Egyetlen RMDSZ-es sem marad a Bihar megyei közhivatalok élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2001. március 30.

Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2003. december 2.

Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. január 26.

Jelölteket indít a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Egyesület, jelentették be január 22-i, nagyváradi sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Nagyváradon a polgármesteri tisztségért is megmérkőznek, de még nem közölték kit állítanak az RMDSZ listáján szereplő Biró Rozália ellenében. A MPE elnökei, Orbán Mihály, Lengyel György és Sárközi Zoltán szerint az RMDSZ-nek köze van a nem magyar kisebbségi frakció sokat vitatott javaslatához, amely a kisebbségi szervezetek reprezentativitását kéri, s ami, ha elfogadják, a polgári erőket kizárja a választásokból. Január 24-én rendkívüli választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ-szervezet, amelyen jórészt csak az MPE bejelentéséről esett szó. Legtöbben úgy vélték, hogy a kettős jelölés megosztja a magyarságot, és nem választási alternetívát nyújt. /(Balla Tünde): Megosztás, nem alternatíva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2008. április 24.

A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

2008. július 1.

Szeptember első vagy második hétvégéjén tartja első kongresszusát a Magyar Polgári Párt. Erről az MPP hétvégi, bővített elnökségi ülésén született döntés. „Tanácskozásunkon egyetértés volt abban, hogy mielőbb meg kell tartani a kongresszust. Erre mindenképpen szükség van, hiszen csak így tudunk teljes értékű pártként működni” – mondta Lengyel György Bihar megyei elnök. Szavait alátámasztotta Tőkés András, az MPP országos alelnöke is, aki kizártnak tartja, hogy Szász Jenő pártelnök utóbb meggondolja magát, s mégsem hívja össze a kongresszust. /Cseke Péter Tamás: Őszi MPP-kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2008. augusztus 20.

Az RMDSZ színeiben indulna képviselőjelöltként Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi szervezetének egykori elnöke és alapító tagja, akit erre a Szövetség Bihar megyei szervezete kért fel. Csúzi közölte, hogy személyes döntését Tőkés László is elfogadta. Országos premiernek számít a nagyváradi eset, hiszen eddig sehonnan nem érkezett arról hír, hogy valamelyik RMDSZ területi szervezetében a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője vagy tagja nyújtotta volna be jelentkezését a képviselő- és szenátorjelölti előválasztásra. Az MPP megalakulása óta Csuzi már nem vállalt vezetői szerepet az új szervezetben, így egyszerű MPP-tag volt. Most azonban lemondott az MPP-tagságáról, hogy részt vehessen az RMDSZ Bihar megyei szervezetének rangsorolásán. Csuzi azzal indokolta döntését, hogy a magyarságnak össze kell fognia, ha politikai céljait meg akarja valósítani. /-or-: Polgárit „igazolt” az RMDSZ Váradon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület volt Bihar megyei elnöke döntését azzal indokolta, hogy pótjátékosként, a partvonal mögül bekiabálva nem lehet mérkőzést nyerni. Elmondta, hogy továbbra is tagja marad a Bihar megyei MPE-nek, amelynek 2004. és 2007. között volt az elnöke. „Míg a helyhatósági választásokon lehet egészséges megmérettetés a magyar szervezetek és pártok között, addig a parlamenti választásokon, a biztos bejutás érdekében, fontos az összefogás. Még létrejöhet egy ilyen megegyezés Tőkés és Markó között is, aminek mi picit elébe futottunk” – mondta Csuzi. „Kereskedelmi aktus”-ként értékelte a történteket Lengyel György, az MPP bihari elnöke; véleménye szerint az RMDSZ egyszerűen megvásárolta Csuzit, mint ahogyan tette azt annak idején az MPE váradi elnökével, Sárközi Zoltánnal is. Lengyel úgy véli, Csuzinál kifejezetten karrierépítésről van szó. Nem volt meglepetés az MPP elnöke, Szász Jenő számára Csuzi lépése. /D. Mészáros Elek: Csuzi pártot váltott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2008. szeptember 2.

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2008. október 8.

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2008. október 13.

Még nem döntött a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei szervezete arról, hogy kik lesznek azok a független jelöltek, akiket támogatnak a november 30-i parlamenti választásokon. Sem képviselő-, sem szenátorjelölteket nem indít Bihar megyében a Magyar Polgári Párt a parlamenti választáson, tájékoztatott Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke. A Krónika információi szerint Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes, Beszterce-Naszód megyében sem indítanak független jelölteket. /Bálint Eszter, Fried Noémi Lujza, Máthé Éva: Még nem lehet tudni, kiket támogatnak a polgáriak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2009. március 17.

Alapszabály-ellenesnek és hiteltelennek tartják a Magyar Polgári Párt (MPP) Gyergyószentmiklóson lezajlott első kongresszusát a párt belső ellenzékének számító tagjai. Az ülés elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenő pártelnök az első Országos Tanács elé terjesztette azt az indítványát, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem az ülésre meghívottként érkezett jelenlévők is. A felvetés ellen tiltakozó Gergely Balázs – Szász Jenő pártelnök ellenjelöltje – közel ötven támogatója kíséretében elhagyta az üléstermet. Gergely Balázs elmondta: tiltakozásként mondott le az MPP-ben betöltött tisztségeiről, és döntését nem kívánja részletesebben kommentálni. Gergely Balázs hozzátette: folytatják a konzultációt mindazokkal, akik az említett alapszabály-módosítás ellen tiltakozva kivonultak az üléséről, majd sajtóközleményben fogják ismertetni álláspontjukat. Törvénytelennek és hiteltelennek tartják az MPP gyergyószentmiklósi kongresszusát a párt belső ellenzékének háromszéki tagjai is. Csinta Samu háromszéki ügyvezető elnök sötéten látja az alakulat jövőjét. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta, a kongresszus jegyzőkönyvét is látni kellene, hogy az alapján fogalmazhassák meg ellenvetéseiket. Úgy tudja, a gyergyószentmiklósi Országos Tanácson nem készült jegyzőkönyv, a kép és hanganyagot rögzítették, és az alapján utólag írják meg a jegyzőkönyvet. „Jóérzésű ember, ha valamilyen törvénytelenséget észlel, akkor tiltakozik függetlenül attól, hogy tetszik, vagy nem tetszik neki az elnök személye” – jelentette ki Árus Zsolt, az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének kongresszusi küldötte. Árus nem örül annak, hogy a kongresszusi munkálatokról kivonult MPP-tagokat a párt belső ellenzékének titulálják, ugyanis ezek az emberek egyszerűen tiltakoztak az ülésen észlelt törvénytelenség ellen. „Nem szétverni, hanem megreformálni kell ezt a pártot, egészen pontosan a párt vezetőjét, Szász Jenőt” – nyilatkozta Tőkés András, a szervezet Maros megyei elnöke, aki a továbbiakban is szerepet vállalt az MPP országos vezetőségében. Tőkés volt az egyike azoknak, akik a kongresszuson nyíltan elítélték Szász szabályzatmódosítási manőverét. Tőkés András felhívással fordult a térség 16 küldöttjéhez, hogy ne fogadja el az országos elnök javaslatát, de nem hagyta el a termet, kívülről már nem lehet tenni semmit. Hozzátette, hogy a 16 közül tízen szavaztak Szász Jenő szabályzatmódosítási javaslata ellen. „Sajnos a pártelnök kézi vezérlésének köszönhetően sikerült kivitelezni a szabályzatellenes tervet” – mondta Tőkés. Az MPP Bihar megyei elnöke, Lengyel György elmondta: azért hagyták el a termet, mert ők is úgy vélték, hogy a vezetőség eltért a párt alapszabályától. /Szabályszegéssel vádolják Szász Jenőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2009. május 12.

A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2009. június 5.

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2009. augusztus 10.

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2009. augusztus 10.

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2010. január 8.

Újabb vita az MPP-ben
A Krónika információi szerint belső aláírásgyűjtésbe kezdett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke: a kezdeményezés célja, hogy az elmúlt évben megszervezett kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozataikkal erősítsék meg a kongreszszus lebonyolításának legitimitását. A tavaly márciusban megszervezett első gyergyószentmiklósi MPP-kongresszuson Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is.
A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, így a jelenlevők közül mintegy ötven személy tiltakozásul elhagyta a termet: állításuk szerint Szász javaslata a szervezet alapszabályába ütközik. Mint mondták, nem volt idejük megvitatni a módosító indítványokat, zavaros volt a szavazás lebonyolítása és a voksok összesítésének módja is.
Az MPP-elnök javaslatának elfogadását követően ugyanakkor a szavazati joggal rendelkezők köre a 144 küldöttön kívül a 281 meghívottal bővült, akik elsöprő többséggel erősítették meg tisztségében Szász Jenőt. Alig egy hónappal a kongresszust követően a párt Bihar megyei szervezete az MPP-kongresszus határozatainak semmissé nyilvánítását kérte a bukaresti törvényszéktől. A pert több alkalommal is elhalasztották, újabb tárgyalásra pénteken kerül sor.
Lengyel: Szász beismeri a rendellenességeket
Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke – az óvás egyik kezdeményezője – a Krónika érdeklődésére elmondta: tud a pártelnök támogatásgyűjtő indítványáról, annak szövegét viszont nem látta. Úgy véli, ezzel a kezdeményezéssel Szász Jenő gyakorlatilag beismeri, hogy „valami nem volt rendben” az Országos Tanács gyergyószentmiklósi ülésén.
„Visszafelé is elsülhet ez a nyilatkozatgyűjtés, hiszen gyakorlatilag azt bizonyítja, amit állítunk: alapszabály-ellenes volt, ami a kongresszuson történt, ezért kérjük a határozatok semmissé nyilvánítását – mondta Lengyel. – A pártelnök gyűjtheti ezrével az aláírásokat, de azon a tényen nem tud változtatni, hogy az Országos Tanács ülésén párttörvénybe ütköző és szabályzatellenes határozatok születtek.”
Az Országos Tanács ülésén küldöttként részt vevő Márton Zoltán, az MPP Maros megyei szervezetének alelnöke a Krónikának elmondta: számára egyértelmű, hogy Szász Jenő pártelnök perbefolyásoló bizonyítékokat gyűjt. „A tényeken az sem változtat, ha a hűséges párttagok nyilatkozatot írnak: a bukaresti bíróságon iktatott pártstatútumnak ellentmondó határozat született, tehát minden további határozat, ami ez alapján született, törvénytelen, semmisnek nyilvánítható” – magyarázta Márton. Rámutatott arra is: a statútummódosítás nem a megszavazást követően lép életbe, hanem csak akkortól, amikor a bíróság elfogadja, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Tőkés András: bízom az igazságszolgáltatásban
Az MPP Maros megyei szervezetének elnöke, Tőkés András úgy véli: Szász Jenő nyilatkozatgyűjtéssel próbálja legalizálni az illegalitást. „Nem vagyok hajlandó aláírni egy ilyen nyilatkozatot, és azért is mondtam le a párt országos alelnöki tisztségéről, mert többé nem akarok részt venni egy kézi vezérlésű párt csúcsvezetésének tevékenységében – mondta a Krónikának Tőkés. – Törvényellenes, bohózatba illő, hogy egy pártelnök kongresszusi meghívottait végül szavazati joggal ruházza fel, hogy megerősítse saját pozícióját.” Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy véleménye szerint a kongresszuson elfogadottak legitimitásának megerősítését célzó szándékkal gyűjtött nyilatkozatoknak milyen súlya lesz a per kimenetelében, Tőkés úgy nyilatkozott: „Románia ilyen szempontból a korlátlan lehetőségek országa, de bízom abban, hogy a bíróság jogosnak találja kifogásainkat, és elutasítja a gyergyószentmiklósi kongresszus döntéseit.”
„Szász Jenő azt teszi, amit ilyenkor tenni szokott, az eddig is manipulált csapatának támogató aláírásaival próbálja bizonyítani az igazát” – fejtette ki lapunknak Gergely Balázs, aki a kongresszus állítólagos szabálytalanságai miatt lemondott az MPP kolozsvári elnöki tisztségéről. Gergely véleményét Gazda Zoltán, a polgári párt sepsiszéki szervezetének alelnöke is osztja, aki szerint rossz fényt vetne a román igazságszolgáltatásra, ha a törvényszék jogosnak ítélné az Országos Tanács ülésének lebonyolítását.
Lapunk megkereste Szász Jenő pártelnököt is, aki tagadta, hogy tudomása lenne a kongresszuson részt vett küldöttek nyilatkozatainak utólagos öszszegyűjtéséről. „Jogi kérdésekkel nem foglalkozom, de ha létezik ilyen kezdeményezés, akkor ez bizonyára a pereskedés része, ám nem tudok róla” – fogalmazott Szász.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 24.

MPP: vissza mindent
Várhatóan hamarosan új kongresszust rendez a Magyar Polgári Párt (MPP), miután a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az Országos Tanács egy évvel ezelőtti ülésén született határozatok bejegyzését. Tegnap nyilvánosságra hozott, nem jogerős ítéletében a törvényszék jóváhagyta az MPP Bihar megyei szervezete által beterjesztett óvást, amelyben az alakulat belső ellenzéke kérte a Gyergyószentmiklóson módosított alapszabály elutasítását. nem jogerős ítélet kapcsán – amely ellen a kiközléstől számított öt napon belül lehet fellebbezni – az óvást beterjesztő Lengyel György bihari MPP-elnök, illetve Gergely Balázs (Szász Jenő elnök tavalyi kihívója) lapunknak úgy vélekedett: a törvényszék ítélete nyomán egyértelmű, hogy össze kellene hívni a párt rendkívüli tisztújító kongresszusát.
Szász Jenő ugyanakkor a Krónikának elmondta: az alakulat országos elnökségének mára összehívott ülésén kezdeményezni fogja az Országos Tanács (más néven kongresszus) megrendezését. Mint ismeretes, a polgári párt 2009. március 14-én Gyergyószentmiklóson tartott tisztújító kongresszusa viharosra sikeredett, miután Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám az Országos Tanács munkálataira csupán meghívottként érkezettek is. Az elnök felvetésével többen nem értettek egyet, mivel szerintük alapszabályzatba ütközik.
A Szász Jenő által előterjesztett javaslat miatt a küldöttek és a résztvevők közül mintegy ötvenen tiltakozásképp elhagyták a kongresszus munkálatait, majd miután a testület elfogadta az elnök javaslatát – azaz a szavazati joggal rendelkező 144 küldött létszáma kibővült 281 meghívottéval –, az Országos Tanács elsöprő többséggel megerősítette tisztségében Szászt. Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: akkoriban két dolgot is kifogásoltak: a tervezett alapszabály-módosítást, valamint azt a tényt, hogy az elnök a küldötteken kívül a meghívottat is szavazati joggal kívánta felruházni. Elmondta, már a kongresszus előtt többen kérték Szász Jenőtől, ne módosítson, sőt a kifogásolt döntések elfogadása után is megpróbáltak vele egyeztetni, és kompromisszumos megoldásként meggyőzni egy rendkívüli ülés összehívásáról, ám a pártelnök nem fogadta el a javaslatot.
Mivel a hatályos törvények értelmében a megváltoztatott alapszabályt a bukaresti törvényszék elé kell terjeszteni jóváhagyás végett, a belső ellenzék – a pártok működését szabályozó törvény előírása alapján – érintettként megóvta a döntéseket. „Szász Jenő akkoriban egy számára igen előnyös alapszabályt változtatott meg még előnyösebbre, hiszen gyakorlatilag évekre bebetonozta volna elnöki pozícióját” – nyilatkozta lapunknak Lengyel György. Szerinte a törvényszék döntése alapján érvénytelenné váltak az egy évvel ezelőtti Országos Tanácson elfogadott határozatok, köztük az alapszabály-módosítás, ami azt jelenti, hogy ismét érvénybe lépett a párt eredeti statútuma.
A nagyváradi politikus emlékeztetett, ebben az áll, hogy az MPP-t héttagú elnökség vezeti, ebből azonban jelenleg csak hárman vannak tisztségben – Szász Jenő elnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Farkas Csaba alelnök –, így a fennmaradó tisztségeket pótolni kell. „Meggyőződésem, hogy a döntés precedenssé válik, és Szász Jenő tettét többé senki nem fogja megismételni. A mindenkori erdélyi magyar vezetőknek meg kell végre tanulniuk, hogy nem tehetnek meg bármit” – nyilatkozta Lengyel. Gergely Balázs szerint a törvényszék gyakorlatilag visszaigazolta azoknak az igazát, akik tavaly hozzá hasonlóan kivonultak a kongresszusról, és alapszabály- és párttörvényellenesnek minősítették a tanácskozást. Emlékezetes: a jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöki tisztségét betöltő kolozsvári régész Gyergyószentmiklóson ugyancsak indulni kívánt a pártelnöki székért, ám a nézeteltérések miatt kivonult, sőt lemondott az MPP kincses városi szervezetének irányításáról is. Gergely úgy véli, a törvényszéki ítélet alátámasztja, hogy elsősorban Szász Jenő és köre felelős a pártban kialakult helyzetért.
„A pártelnöknek most két lehetősége maradt. Az egyik, hogy megfellebbezi a döntést, ezáltal jegeli a párton belüli krízishelyzetet, bizonytalan időre kitolja a pereskedést, ami befolyásolni fogja az MPP 2012-es választási részvételét és eredményét, tovább fokozva a lemorzsolódást. A másik pedig az, hogy vállalja az erkölcsi és politikai felelősséget, és azonnal lemond az elnöki tisztségről, lehetőséget adva ezáltal a megyei elnököknek a rendkívüli tisztújító kongresszus összehívására” – vélekedett lapunknak Gergely, aki Lengyel Györgyhöz hasonlóan leszögezte: jelenleg a megyei elnökök a legmagasabb rangú tisztségviselői a pártnak, hiszen a régi alapszabály értelmében az elnökség a kongresszus előtt pár nappal működésképtelenné vált több alelnök (közöttük Tőkés András) lemondásával.
Szász Jenő a bukaresti törvényszék ítélete kapcsán úgy nyilatkozott: a döntés szerint az MPP módosított alapszabályának egyik passzusa ütközik a párttörvény egy bizonyos szakaszával, és emiatt utasították viszsza a bejegyzési kérést. A pártelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíró annak ellenére hagyta helyben az óvást, hogy a törvényességet felügyelő ügyész támogatta a módosítás bejegyzését. „Két út áll előttünk, és én azt fogom javasolni a párt elnökségének, hogy mindkettőt járjuk végig. Az egyik, hogy a törvényszéki döntés indoklásának ismeretében megfellebbezzük az ítéletet, a másik lehetőség ugyanakkor az, hogy a Magyar Polgári Párt testületei meghozzák azokat a döntéseket, amelyek ennek a passzusnak a korrigálásához vezetnek. Magyarán: én arra kérem az elnökséget, hívjuk össze az Országos Tanács rendkívüli ülését” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Szász Jenő. Az országos elnökség ma este Székelyudvarhelyen tanácskozik. Nagy Orsolya, Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. április 7.

Az MPP volt és jelenlegi tisztségviselőinek nyílt levele Szász Jenőhöz
Tisztelt Szász Jenő alapító elnök úr!
A Magyar Polgári Párt alapító elnöke által 2009. március 14-re Gyergyószentmiklósra összehívott gyűlés megszavazott egy új alapszabályzat-tervezetet (és programot) az MPP számára. A törvény értelmében ez az alapszabály-tervezet és elfogadásának iratai ellenőrzés végett benyújtásra kerültek a bukaresti törvényszékre. A bíró csak egy év elteltével hozott döntést, a következőképpen: az alapszabály-tervezetet nem fogadta el, és visszautasította annak bejegyzését. A döntés indoklását viszont a mai napig nem közölték.
A bírósági döntés azt jelenti, hogy továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabályzat érvényes. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi pártnak ma nincs Elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Jelen helyzetben – a pontos bírósági döntés és indoklás ismeretének hiányában – elhamarkodottnak és súlyos felelőtlenségnek tartjuk az Országos Tanács megtartását április 10-én. Sem az alapszabályzat módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve. A megyei elnökök jelenleg az egyetlen legitim testület, mellyel közösen illett volna előkészíteni a párt megújulását is jelentő új Országos Tanácsot.
A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az Országos Tanácsot? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett Országos Tanács hibáit.
A kihirdetett bírósági döntésnek politikai következményei vannak és lesznek. Az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a leginkább felelősségre vonható. Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépéseknek és hibáknak, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek.
Jelen levelünkkel arra kérjük az alapító elnök urat, hogy halassza el az Országos Tanács összehívását egy olyan időpontra, amikorra a bíróság indoklása is ismertté válik, és sikerül ennek értelmében megfelelőképpen előkészíteni az alapszabályzat-módosításokat, valamint a tisztújítást.
A bírósági döntés ismeretében szinte azonnal meghirdetett Országos Tanács elhamarkodott lépés volt. Az elnök úr újból saját csapdájába esik, amennyiben nem hallgat tanácsunkra, és a józan érvek ellenére megtartja szombaton az Országos Tanácsot. Kijelentjük, hogy ebben az esetben az ott bekövetkező események miatt kizárólag az alapító elnök tartozik felelősséggel, mind a párt tisztségviselői, mind pedig az egyszerű, de annál elhivatottabb és jó szándékú párttagok előtt.
Kérjük, vegye fontolóra fent megfogalmazottakat, és a párt érdekében felelős döntést hozzon!
Erdély-szerte, 2010. április 7.
Aláírók:
Bárdos Csaba, a tordaszentlászlói MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Borbély Zsolt Attila, MPP-tag, Arad megye
Bujdosó Albert Zsolt, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökségi tagja
Csomortányi István, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Fekete Réka Mónika, OT-küldött, Maros megye
Ferencz Csaba, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőinek frakcióvezető-helyettese, Háromszék
Fetco Mihály, a székelyhídi MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Gazda Zoltán, az MPP Háromszéki szervezetének alelnöke
Gergely Balázs, volt OT-küldött és a kolozsvári MPP volt elnöke, Kolozs megye
Juhász Péter, OT-küldött, Kolozs megye
Kali István, volt OT-küldött és a marosvásárhelyi MPP volt alelnöke
Kavinszki András, nagyváradi MPP-elnökségi tag, OT-küldött, Bihar megye
Kiss Zoltán, az MPP Bihar megyei alelnöke, OT-küldött
Kosztin Emese, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Kosztin Juliánna, OT-küldött, Bihar megye
Lengyel György, az MPP Bihar megyei elnöke
Makkay József, OT-küldött, Kolozs megye
Mangel Imre, a bályoki MPP elnökségi tagja, OT-küldött, Bihar megye
Márton Zoltán, OT-küldött, Maros megye
Nagy István, OT-küldött, Arad megye
dr. Nemes Tibor, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Orbán Mihály, lemondott alapító alelnök, Bihar megye
Pethő István, sepsiszentgyörgyi MPP-s önkormányzati képviselő
Tótszegi András, a mérai MPP elnöke, OT-küldött, Kolozs megye
Tőkés András, a Maros megyei MPP volt elnöke, volt országos alelnök
Török László, az érmihályfalvai MPP elnöke, OT-küldött, Bihar megye
Sándor Krisztina, a Kolozs megyei MPP alelnöke, OT-küldött
Szabó Gyöngyi, OT-küldött, Bihar megye, a székelyhídi MPP elnökségi tagja
Walner András, a nagyváradi MPP elnökségi tagja, OT-küldött
Zatykó Gyula, a nagyváradi MPP elnöke, OT-küldött
Erdély.ma

2010. április 10.

Ismét Szász Jenőt választották az MPP elnökévé
A mai Országos Tanácsán a Magyar Polgári Párt 124 tagú küldöttsége megerősítette tisztségében Szász Jenőt elnököt. A Gyergyószentmiklóson ismételten megszervezett gyűlésen csak 3 küldött voksolt az alapító elnök ellen. A korábban tervezett alapszabály-módosítást levették a napirendről, így a tanácskozás a régi szabályzat szerint zajlott.
Az alapszabályzat megszegése miatt az Országos Tanács Lengyel Györgyöt, Murvai Miklóst, Nagy Istvánt, Kali Istvánt, Borbély Zsolt Attilát és Gergely Balázst kizárta tagjai sorából
Erdély.ma



lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék